Sziasztok!:) Ne haragudjatok, hogy eltűntem. Borzasztó érzés volt, hogy nem szóltam. Ne haragudjatok.. <3 Mostantól megpróbálok rendszeresen írni. :) Megpróbálom megint a heti egy részt teljesíteni. Viszont az előző részhez csak 4 komit kaptam. Nagyon örülnék még párnak. :) Eszméletlen jól esnek, köszönöm annak aki írt már. <33 Még annyit, hogyha nem nagyon lesznek komik, akkor lassabban fogom hozni a részt. Ha látom, hogy tetszik az inspirál és sietek. Nem húzom tovább az időt.;) Jó olvasást! xx

----------------**----------------

3.Fejezet

*Harry szemszöge*

Tom hívott az album miatt, amikor kirohantam a kertbe. Izgatottan készülődtünk a srácokkal a következő felvételre. Diana-t kell felénekelnünk most. Tom-mal holnapra beszéltük meg a felvételt. Boldogan léptem be a házba, amikor felvillantak a képek. Lina átölel, beletúr a hajamba, és megcsókol. Idegesen ráztam meg a fejemet. Nem lehet, hogy ennyi idő, ennyi energia nem tudja kiverni a fejemből. Felrohantam a lépcsőn egyenesen a szobámba. Letéptem az akasztóról a törölközőmet, és berontottam a fürdőszobába. Kettőt ráfordítottam, és hanyatt lecsúsztam a földre. Nem tehet tönkre. A híres nőcsábász álma a volt barátnője. Láttam a szemem előtt az újságok címlapjait. Szenvedve kacagtam egyet. Fejemet az ajtónak támasztva elmerengtem. Vissza tudom hódítani esetleg? Persze, hiszen szeretett. Elengedhetem ennyi szenvedés után, amit okozott nekem? Nem!! Soha. Magabiztosan ugrottam fel a padlóról, és az ötleteket forgatva vetkőztem le, és álltam be a tusoló alá. A meleg vizet megengedtem, de siettem. Nem álltam több óráig a víz alatt. Egy fiú nem lehet gyáva.

A tervem könnyű volt.: 

1. Visszataszítóan viselkedek vele, és megnézem hogy reagál rá.
2. Ha ez nem elég megkérek valakit, hogy játssza el, hogy a barátnőm.
3. Meghunyászkodva, normális ember módjára elbeszélgetek vele, és ha ad esélyt elviszem randizni.

Felvillanyozva kapkodtam magamra a laza, kimenős felsőmet, és a kényelmes gatyámat. Kezdjünk az elsővel.

* Lina szemszöge*

Repestem az örömtől, amikor Harry elrohant a deszkájáért. Ez beteges. Mosolyogva mentem utána én is, és hoztam elő a rózsaszínű Penny board-omat. Éreztem, hogy ez a nap csak jó lehet.

A park felé vettük az utunkat. Liam egyik jó barátja a parkban árul fagyit, így arra indultunk. A kis csendes utcában egymás mellett gurultunk az út közepén. Nevetve idéztük fel a múltat. Louis bénázásait, Niall mindig éhes gyomrát, Liam apáskodásait, Zayn nagy bulijait, és Harry nőügyeit. Harry felszabadultan kacagott a saját bakijain, de amikor rám nézett elkomorodott. Ijedten néztem vissza Rá. Nem értettem a hirtelen hangulatváltozását. Tanácstalanul körbe pillantottam a többiekre, de csak Liam vette észre a köztünk lévő feszültséget, a többiek ugyanúgy fecsegtek tovább. 

- Verseny!!- ordította el magát Zayn, és hajtani kezdte magát. 

A többiek állat módjára követték barátjukat. Elkapta őket a versenynek a heve. Liam azonban lassított, amikor észrevette, hogy nem követem őket. Megvárta amíg utolérem, és belekezdett mondókájába.

- Ez mi volt?- csapott bele a közepébe.

- Nem tudom. Nem értem miért ilyen.- húztam el a számat.

- Én se.- vonta meg a vállát, és a szemét az útra szegezte.

- De én szeretem.- csattantam fel.- Nem bírok nélküle lenni. Amíg távol voltam tőle, azalatt a kis idő alatt is mindig Ő járt a fejembe. Szeretem.

- Ez nem úgy tűnt.- vágott közbe.

- Tessék?- kaptam felé a fejemet riadtan.

- Hallottam véletlenül a beszélgetéseteket. Amikor Harry azt mondta "Hiányoztál" nem reagáltál rá. Biztos ebből azt vette le, hogy már nem szereted.

Hitetlenkedve ráztam meg a fejemet.

- De nem vethetem magamat rögtön a karjaiba. Az nem nőies.- húztam ki magamat, és hajtottam párat a lábammal.

- Nem.- nevetett fel.- Lina valld be, hogy bonyolult eset vagy. Megvolt a remek alkalom, erre elrontottad a lehetőséget.

- Lehet.- görbült le a szám, és kétségbeesve pillantottam Liam-re.

-Ne nézz így rám.- tartotta maga elé a kezét védekezően.- Döntsd el mit érzel, és mit akarsz. Ha segítség kell..- nem fejezte be a mondatot, hanem csak mellém gördült és a homlokomra nyomott egy puszit. 

Lábával gyorsabban kezdett hajtani megpróbálva beérni a fiúkat. Szomorúan néztem utána. Tényleg ilyen nehéz eset vagyok?

* 3-kor otthon már*

**Lina szemszöge**

Fáradtan zuhantunk be a házba. Szótlan voltam egész nap. A fiúk alig tudtak belőlem kiszedni valamit. Liam tanácstalanul próbálkozott párszor, mire csak megráztam a fejemet. Azon kívül, hogy csendben csak hátul figyeltem az eseményeket, jól mulattam a négy fiún. Niall és Louis történetein még nevettem is. Zayn pedig próbálkozott egy lánynál, akivel még egy randit is sikerült megbeszélnie, tehát számára is sikeres volt a nap. Harry pedig olyan volt mintha ott sem lennék. Ugyanúgy kacagott, lökdösődött, flörtölt mintha ott sem lettem volna. Fájó szívvel néztem végig, ahogy a pincérlánnyal szórakozott. Liam tartotta bennem ezalatt a lelket. Óvatosan átölelt, és simogatta a hátamat..

A szobámba felérve elkeseredetten ültem bele a fotelomba. Előrángattam a telefonomat, és megnyitottam a Dani-vel való beszélgetésemet. Legjobb barátnők vagyunk,amióta megismertem Harry-t. Tökéletes lány. Igazi barát. Napi szinten tartottuk elválásunk óta a kapcsolatot. Éppen Anglia másik felében volt egy táncfellépése, de pár nap múlva hazajön azt mondta, és végre találkozhatunk. Gyorsan elküldtem az üzenetemet, ami csupán ennyiből állt.: " Hiányzol. Tele vagyok kétségekkel. Siess nagyon! xx"

Összeszedtem magamat, és levonszoltam magamat a nappaliba. Egyedül Harry volt lent. A többiek gondolom haza mentek. Halkan beosontam a konyhába, és a hűtőhöz léptem. Kivettem belőle a tejet. Már pohárba öntöttem ki, amikor megjelent Harry az ajtóban. Szótlanul kivett a szekrényből egy tányért, és éppen visszaindult a nappaliba, amikor a düh, és a kétségbeesés vezéreltével megszólítottam.

-Mit csináltam?- csaptam bele a közepébe. Értetlenül fordult vissza.

- Tessék?

-Mit követtem el, hogy így viselkedsz velem?- ismételtem meg a mondatot lassabban, és tetetett magabiztossággal.

- Őszintén?- csattant fel, mire a magabiztosságom elillant, és ijedten néztem rá.- Nem bírom elviselni, hogy nem vagy az enyém. Lehet mondani rám, hogy mindenkit birtokolni akarok, de nem bírod elképzelni mit érzek. A szívembe mindig egy döfést mérsz, amikor más fiúval beszélsz. Főleg, hogy az a fiú Liam Payne.- sziszegte az utolsó két szót.- A barátom. A barátom, aki fájdalmat okoz nekem. Megpusztultam, amikor az étteremben átölelt, és simogatta a hátadat. Muszáj volt valamit csinálnom. A pincérnő pontosan jól jött. Legalább egy picit elvonta a figyelmemet.- hadarta tovább.- És az egészben tudod mi fájt a legjobban? Hogy nem láttam a mondataimra a reagálásodat. A kocsiban is amikor jöttünk, csak megsimítottál. Nem mondtad, hogy én is hiányoztam. Aztán a konyhában lévő vallomásom. Mit reagáltál rá? Semmit! Ez a gondolat is kikészített. De amikor hallottam, hogy rólam beszélsz a szobádban Morfinak, éreztem a reményt. Hátha.. A viselkedésemmel tesztelni próbáltalak, hogy mit reagálsz rá. Erre Liam-met ölelgetted. - kétségbeesetten, de idegesen beszélt. Hirtelen, amikor ránéztem láttam a szemében a meggyúló tüzet..- Megőrjítesz Lina Smith. Nem bírok nélküled élni. Érezni akarom a csókodat. Most azonnal!

Reagálni sem volt időm. Hosszú lábával két lépéssel mellettem termett, és a száját az enyémre tapasztotta.... 

-------------------**--------------------

Tádám.:D Milyen lett? Várom a komikat.:)

Nem tudom, hogy lesz-e rész Karácsonyig, de ha nem, akkor mindenkinek Kellemes Karácsonyt Kívánok!x