2013. szeptember 22., vasárnap

Sziasztok!!:) először is nagyon szépen köszönöm a 14(!!!) komit, a feliratkozásokat, a több mint 200(!!!!!) megtekintést és a 49(!!!) "izgalmas" visszajelzést.:) brutál jól esik.:') Isteniek vagytok.:)
Ez a rész nem lett valami nagyon jól, mert ipad-ról teszem fel...:/ azért kiváncsi vagyok milyen lett... És mielőtt még hoznám a sztorit csak annyit szeretnék, hogy minden vasárnap lesz új rész!!:)
Ennél hamarabb sajnos nem tudok hozni..:/
Jó olvasást!! Xx
-------------**-------------
1.fejezet
"-Fuss Lina!! Édesanyád jön! Menekülj!- hallottam Harry hangját mögülem. Futottam a sötét utcán, Harry-vel a nyomomban. Hirtelen nem hallottam már semmit, csak anyukám magassarkújának a kopogását a padlón. Harry hirtelen eltűnt... Ijedten néztem körbe, és kerestem Harry-t. Kipp-kopp... A földre rogytam. Émelyegni kezdtem. Kipp-kopp, kipp-kopp... Felnéztem, és anyám gonosz arcába néztem. Már nyitotta a száját..."
-Kisasszony!Kérem..Megérkeztünk.
Álmosan megráztam a fejemet. Hirtelen beugrott anyámról kép. Összerezzentem. 
- El-Elnézést. Már megyek is.- nyújzóztam egyet, és kipattantam az ülésből.
A gépen már senki sem volt. Óvatosan lépdeltem lefele a lépcsőn. A várótéren csomó ember várt, vagy éppen telefonált.Óvatosan körbefordultam, Harry-t keresve. Egy oszlop mellett állt, fekete kapucniját a fejébe húzva. Két smaragdzöld szeme engem nézett. De nem jött oda hozzám. Lassan megindultam felé, mire ő is pár lépést jött felém, de hirtelen megállt. Nem jött közelebb mire én is megtorpantam. Elbizonytalanodva oldalra billentettem a fejemet, és vártam, hogy hátha idejön, vagy valami. Óvatosan kinyújtotta a kezèt két oldalra, mire futni kezdtem felé. Óriási lendülettel ugrottam bele a karjaiba. Kettőt megfordult, és óvatosan letett a földre, de nem engedett el. Éreztem az erőt az ölelésében. Hirtelen elgyengültem.Már nagyon rég öleltek ennyi érzéssel. Harry gondolom érezte, hogy nem nagyon állok a lábamon, mivel türelmesen tartott karjaiban..
- H-Harry! Köszönöm!- néztem fel rá és kerestem a tekintetét, de a kapucni nem engedte. Válaszul mégjobban magához ölelt, és lassan elengedett.
- Örülök, hogy megint itt vagy.- fogta meg a két vállamat, és mélyen belefúrta a tekintetét az enyémbe. - Hiányoztál.- suttogta halkan.
Óvatosan kibújtam a fogása alól, mire ő reflexszerűen elvette a cuccomat. 
- Nem lakok messze innen. - kezdett el fecsegni, hogy oldja a feszült csendet.
- Elköltöztél? - tátottam el a számat, de közben tartottam a lépést.
- Igen.. Muszály volt. Viszont remek helyen lakok most is. Egyáltalán nem bánom. 4 remek barátom lakik mellettem. 
- Tudom-tudom!- vágtam rá.- Ne felejtsd Harry, hogy én bíztattalak, hogy indulj az x-factorba. Ha nem is mondtam, de mindent tudok a bandáról. Óriási fan vagyok.- néztem rá csillogó szemmel, mire kicsit elpirult.
- Hááát akkor tudod mi a helyzet.- segített be a kocsiba, és gyorsan megkerülte a kocsit.- Egymás mellett lakunk London mellett. Gyönyörű helyen. Van kis tó, és ami a legjobb.:Csendes..Így tudunk pihenni. Viszont amit majd el kell viselned majd, azaz, hogy testőröm van. Először kicsit furi lesz, de nem olyan vészes.- magyarázta, miközben vezett.
- Nem baj. Ennyi legyen a legnagyobb gondunk. És tényleg köszönöm, hogy itt lehetek veled.. Ha te nem vagy, nem is tudom mi lett volna velem. Kérlek szólj ha valamiben tudok segíteni.
- Elég annyi, ha itt vagy velem. Más nem kell.- mormogta az orra alá, de meghallottam. Óvatosan végig simítottam a karján, mire kirázta a hideg.
- Köszönöm.- suttogtam mégegyszer, majd hátra dőltem, és kinéztem az ablakon. Mindjárt ott vagyunk.. Már láttam a házakat elsuhanni mellettünk. Lassítani kezdtünk, amikor egy sorompó állta az utunkat. Az őr csak ránézett Harry-re, biccentett egyet, és felengedte a sorompót. Érdeklődve néztem Harry-re, mire ő csak mosolyogva választolt.
- Hírességek vagyunk.. Ez a rész, ahol lakunk teljesen biztonságos. Kicsit parkfalu hatású. Csak itt hírességek laknak.- magyarázta.- Itt lakik például a szomszédban majdnem Simon Cowel, Cher Loyd, sőt Beyonce-nak is van itt egy háza.
Ámulva néztem közben azokat a házakat, amik mellett elhaladtunk. Óriási, gyönyörű, több emeletes épületek sorakoztak egymás mellett. Szinte már kiértünk a faluból,a amikor végre megpillantottam 4 ugyanolyan házat. Egyáltalán nem voltak nagyok. Ebben a környezetben teljesen eltörpült, de ha csak az egyik is bárhol másik városban, faluban lenne, tuti utána fordulnának.
- Megjöttünk.- állította le a motort Harry.- A jobboldali az enyém.
- Menjünk.- pattantam ki, és indultam el a házhoz. Fel se tűnt, hogy 5-en vannak a fiúk, és csak négy ház van.
Harry csendesen lépdelt mögöttem. Az ajtóban kicsit oldalra álltam, hogy oda engedjem Harry-t a zárhoz.
- Kisasszony.- tárta ki az ajtót előttem, és oldalra lépett.
Szinte elkápráztatott a ház. Gyönyörűen berendezték a kicsi szobákat. Teljesen ledöbbenve álltam.
- Azta.- csak ennyit bírtam kinyögni.
- Hát igen. Josh barátunk szép munkát végzett.- akasztotta fel a kabátját a fogasra, és segítve rólam is lehámozta a ruhát.- Remélem tetszeni fog a szobád. Amikor megtudtam, hogy megint velem fogsz lakni rögtön átalakítattam kicsit. - tuszkolt fel a lépcsőn, és folyamatosan mutogatta közben a szobákat.
- Itt van rögtön a lépcső mellett egy gardrób, mellette az én szobám, és az én szobámmal szemben van a tiéd.- izgatottan nyitott be a "szobámba".
Eddig is el voltam ájulva a háztól, de amikor megláttam a szobát... Tovább nem bírtam fokozni a gyönyörűt. Felidézte bennem azt, amikor még pár éve Harry-vel éltem. Pontosan úgy volt berendezve. A "megmentőm" láthatta, hogy felidézte bennem a múltat, mivel halkan kiosont, és bezárta az ajtót. Lassan az ágyhoz lépdeltem, és lezuhamtam rá. Előtört belőlem a fájdalom. A sírás görcsösen átvette a hatalmat felettem. De hagytam magamat. Tudtam, hogy ki kell belőlem jönnie, mert addig ijesztő depressziós leszek. Így a párnába nyomtam az arcomat, és teljesen átadtam magamat a fájdalomnak.
-------------**---------------
Hát ez lenne..:) véleményeket várom.:) szép hetet!xx

2013. szeptember 15., vasárnap

Prológus/Szereplők

Lina Smith
Harry

Liam

Niall


Danielle

Louis


Zayn

Prológus:


Lina Smith sosem gondolta volna, hogy egy nyaralás után nem haza Kanadába, hanem Angliába fog érkezni. Ráadásul egy borzasztó vita után, ami után mar csak egyetlen egy emberre számíthat. Harry Styles-ra, a volt barátjára. Rengeteg dolog kavarog a fejében. Mégis szereti Harry-t? El tudta felejteni a szörnyű elválás miatt? Vagy még mindig szereti a szíve mélyén?

-Harry... Ezt nem hiszem el...- suttogtam a könnyeimmel küszködve.
- Mi a baj szívem?- ugrott fel a hangja két oktávval magasabbra.
- Tönkre tett a saját anyám.. - fuldokoltam.- egyedül vagyok.
- Hol vagy?- kérdezte riadtan.
- A repülőtéren. Nincs pénzem haza repülni. Nem bírom.. Segíts! Csak te vagy már nekem.- szorongattam sírva a telefonomat.
- Nyugodj meg. Szállj fel az első Angliába induló gépre! Elintézek mindent... Siess drága! A következő mindjárt indul. Siess!- hallottam a háttérben az egér kattogását. - Vigyázz magadra! A repülőtéren várlak!- azzal letette a telefont.
Fáradtan, álmosan, és elkeseredetten szorongattam a telefont. Sosem gondoltam volna, hogy az anyukám képes kitagadni, mert nem akarok oda menni egyetemre ahova ő akarta.. Szó szerint megmondta, hogy sose menjek többet haza. Remegve álltam az aulában, és könnyes szemmel néztem a hömpölygő tömeget. Még mindig szorongattam a telefonomat. Egyetlen egy ember maradt akiben még reménykedhetek. Harry.. Senkim nincs ezen kívül. Egy olyan fiúban kell bíznom, akivel már egyszer jártam, de elmúlt a szerelmem iránta... Azért jóban voltunk, de még is az exem. És most rá vagyok kényszerülve, hogy vele legyek, aki ráadásul még mindig szeret engem..
*Kérem az utasokat, hogy szálljanak be a Londonba induló járatba. A gép 10 perc múlva indul.*
A hangosbemondó hangjára rezzentem vissza a valóságba. Nem szabad szétesnem.. Még nem. Felkaptam a táskámat, és elindultam arra, amerre a tömeg vitt. Tudtam, hogy kifogtam a legnagyobb sort. Mindenki oda igyekszik, ahova én, ezért csak sodródnom kellett. A szokottnál is hosszabb sor állt. Több méteres kígyózó sor. Elkeseredetten ültem rá a táskámra. Le fogom késni a gépet, és akkor itt kell maradnom Belgiumban egyedül, magányosan. Hirtelen egy magas, izmos férfi tornyosult felém.
- Maga Lina Smith?- dörögte mély, szinte suttogó hangján.
-Igen.- válaszoltam kicsit félve, de határozottan.
-Jöjjön előre kérem. Már foglaltak önnek helyet, és a férfi azt mondta, hogy sürgős. Kérem kövessen!
Azzal megfordult, és elindult a tömeg mellett lévő ajtó felé. Gyorsan megragadtam a cuccomat, és utána futottam. Áttuszkolt az átvilágítón, majd tovább lökdösött a repülő felé. Már majdnem fent voltam a repülőn, amikor megfogta a karomat. Érdeklődve fordultam vissza felé.
- Csak eddig kísérem. Jó utat!
Azzal sarkon fordult, és eltűnt a szemem elől. Még pár pillanatot álltam, és néztem arra amerre eltűnt. Mivel nem láttam tovább, ezért én is sarkon fordultam, és a jegyemet szorongatva felszálltam a gépre. Fáradtan fészkeltem be magamat a finom bőrülésbe. Angliába biztonságba leszek... Harry-vel...


----------**-----------
Ez lenne a Prológus, és kicsit az első rész.:) Nagyon várom a véleményeket.:)